A NAV kockázatelemző rendszeréről

/2021-08-30/

Néhány gondolat a NAV kiválasztási rendszeréről - mi alapján kapunk ellenőrzést?

Bár sokan azt gondolják, hogy az Adóhivatal névtelen feljelentések és "jóakarók" bejelentései alapján vizsgálódik, esetleg néhány adózóra "rászáll" és évről évre vegzálja őket, ez valójában egyáltalán nem így van.

Bár korábban tényleg létezett a névtelen bejelentés lehetősége, ez mára megszűnt. Így ha nevünket és azonosító adatainkat elhallgatva szeretnénk bepanaszolni valakit abban reménykedve, hogy majd így egy komoly vizsgálatot akasztunk a nem szimpatikus szomszéd nyakába, és jól megkeserítjük a következő néhány hónapját, csalódnunk kell: ez esetben ugyanis a kivizsgálást a NAV mellőzi, eljárás nem indul. Megvan ugyan a lehetőség a vélt vagy valós jogszabálysértés jelzésére a közérdekű bejelentés formájában, azonban ezt csak nevünket vállalva tehetjük meg, és az ezek nyomán indult eljárások száma pedig elenyésző a többi, hivatalból indult vizsgálathoz képest.

Mi alapján választ ki akkor a NAV?

A választ itt is az informatika és a rendszerek adják: a Hivatal évek óta és folyamatosan fejleszti elemző kockázatelemző rendszereit, mely különböző adatbázisokból nyert információk alapján végez elemzést az adózási kockázatok terén, melyet a NAV illetékes szakterületének kollégái elemeznek.

A rendszer az adózók bevallásaira, adatszolgáltatásaira, a már meglévő adóhatósági nyilvántartásokra, a korábbi ellenőrzések eredményeire épít, de bíróságoktól, más hatóságoktól is szerez be adatot, valamint más adózóktól is gyűjt információt.  Az újonnan bevezetésre kerülő rendszerek adatait is beépítették: így az EKÁER bejelentések és online pénztárgépek adatait, azonban az igazán komoly változást az online számlaadat-szolgáltatás 2018-ban kezdődő kötelezővé tétele hozta el.